Omoto elektromos csónakmotor teszt:

Végre! Ez volt az első gondolatom, mikor megkaptuk tesztelésre és véleményezésre a Balzer által forgalmazott, az újdonság erejével ható Omoto QTM elektromos csónakmotor-széria legerősebb változatát..

Végre gondoltak a fejlesztők azokra, akik hozzák-viszik felszerelésükkel együtt az elektromos motort is. Mivel nem jár mindenki teherkocsival, vagy legalább egy nagy kombival, nagyon sok potenciális felhasználónak fontos szempont a motor szállítási mérete.

Mi is az újdonság?

A nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélcsőbe egyszerűen becsúsztatható a motor és a tartó alsórésze. A pozicionálásról egy öt helyen rögzíthető tológomb, valamint egy rögzítő bilincs gondoskodik. A felső kapcsoló és irányító fej egy kihúzható tájolócsap, valamint rögzítő csavar segítségével lehajtható. A két művelet együttes alkalmazásával közel 35%-kal kisebb szállítási hosszméretet érhetünk el, ami már jelentős, ha minden liternyi csomagtérre szükség van. A motor tudja mindazt, amit a jó nevű felsőkategóriás motorok tudnak. A magasabb fordulatszámon üzemelő motorhoz természetesen a 3 levelű hajócsavar jár, aminek rögzítő csavarja már önzáró anya. Ez látszólag egy apró módosítás, de aki hirtelen irányváltás miatt már két csigát hagyott a Balatonban, majd evezett 5 km-t, az biztosan értékeli az újítást.

Üdítő látni a motorrögzítő konzolt. A mai, olcsóságra törekvő, gyenge műanyagos világban ez a stabil, tiszta fémből épített, megfelelő erősségű rögzítő csappal ellátott felfogató szerkezet egy hosszabb távú használati időt feltételez a gyártó részéről. A felső vezérlőfej a szokásos formában foglalja magába a kapcsolót 5 előre, 3 hátra fokozattal. Ami pluszt nyújt, az a ledekkel ellátott tájékoztató kijelző panel. Jelzi az aktuális sebességfokozatot, valamint egy akkumulátortöltöttség-kijelzővel is rendelkezik. Ez utóbbi nagyon ötletesen van kalibrálva, mivel az akkumulátorkapacitás kb. 50%-ának felhasználásánál már kigyullad a piros lámpa. Jelzi, hogy ideje visszafordulni, ha nem akarunk evezni. Kizárólag a magyar piacra kerülő motorok sajátossága, hogy az egyszerű akkumulátorcsipeszeket lecserélték a piacon jelenleg legjobbnak számító védőkapcsos csatlakozókra. Ezzel valószínű sok kontaktproblémát előznek meg.

Teljesítményre tudja azt, amit a „nagyok” a 12 voltos motorból kihoznak. Az ötödik fokozat egy turbó fokozat, ami sokat jelent, ha valahova sietünk. A Balzer Hungária a szerviz megszervezésénél nem a ma divatos („gyerekek, oldjátok meg valahogy”) módszert választotta, hanem hasonló kvalitású motorok elmúlt közel 20 éves alkatrészigényét figyelembe véve rendeli az esetleg szükségessé váló alkatrészeket. A fentiek ismeretében feltételezhető, hogy az igényes vásárlók egy kedvező árú elektromos csónakmotort találnak a kínálatban, amely megvásárlása nem néhány szezonra szól.

Akkor és most

Jelenlegi alkalmat kihasználva próbálok néhány ötlettel és jó tanáccsal hozzájárulni ahhoz, hogy az elektromos csónakmotort sok éven keresztül teljes megelégedéssel használhassák. Közel 20 évnyi csónakmotorimporthoz és forgalmazáshoz, 12 évnyi szervizhez, több száz eladott, valamint javított (Motorguide, Minnkota) csónakmotorokhoz kapcsolódó tapasztalati tőke adja a muníciót a tanácsaimhoz. Amerikából származnak az első elektromos csónakmotor típusok, ahol kizárólag segédmotorként használják a nagy teljesítményű motor mellett, a horgászhely megközelítésére, az utolsó néhány száz méteren. Európában  az 1970-es években kezdtek elterjedni, elsősorban a környezetvédelmi előírások szigorítása miatt, mivel sok kisebb vízterületen betiltották a benzinmotorok használatát. Magyarországon jó tíz évvel később kezdett ismertté válni. Elsősorban a 3 nagy tavunkon. (Balaton, Velencei, Fertő-tó) jelentek meg az első felhasználók. Napjainkra azonban a felhasználási szokások már teljesen megegyeznek a nyugatival. Nagymotoros hajókon és vitorlások segédmotorjaként, horgászladikokon és bojlisok gumicsónakján egyaránt megtalálható.

A teljesítmény
Két évtizede még mindenki wattban határozta meg a motor teljesítményét, napjainkban azonban a sokkal
gyakorlatiasabb tolóerő nyert teret. (Hány kilónyi erővel nyomja a csónakot?) Időközben látványosan fejlődött
az elektronikai ipar, sokkal jobb hatásfokú motorokat építenek. Míg az első beérkező 12V-os motorok 650W teljesítményből 21-22 kg tolóerőt produkáltak, a mostaniak 450W-ból már 25-27 kg-ot hoznak ki. Már hallom néhány kedves olvasó felhördülését, hiszen az ő 12V-os motoruk ennél többet tud. Hát igen, most ilyen világban élünk, hogy a szétszedett, 8 csapágyas orsóban még nagyítóval sem találunk 3-nál többet. A papír, a teljesítménytábla mindent elbír, és elvisel, nem tiltakozik. De ha előveszünk egy húzómérleget, és a stéghez kikötve meghúzzuk különböző motorokkal, csak összehasonlításképpen, lehet, hogy nagy megvilágosodásban lesz részünk. Ebben az esetben hiteles mérésről nem beszélhetünk (csónakméret, súly
stb.), de a tisztánlátásunkon sokat segíthet.

Motorválasztás
Fő szempontok: milyen csónakra és hol akarja használni? Tájékoztatásul: 14 kg-nyi tolóerővel maximum 1000 kg-os csónakot tudunk mozgatni. 25 kg-mal maximum 1800 kg-ot. De hiszen egy átlag horgászcsónak 3 fővel, teljes pakkal nincs több 5-600 kg-nál. Akkor minek a nagyobb motor? Ezek a maximum csónaksúlyok ideális esetre adnak tájékoztatást, és csak a hajó súrlódási tényezőjét veszik figyelembe. Azonban ha horgászni indulunk, többször van nem ideális körülmény, nem is beszélve az extrémről. Két lényeges dolgot kell figyelembe venni. A legfontosabb a szél erőssége, amit le kell küzdeni egy átlagos horgászcsónaknál, a csónak felülete és a bent ülő 2-3 horgász szélellenállásának leküzdése 2-szer, 3-szor annyi erőt igényel mint a súrlódás. Természetesen ez a szélerősség arányában még fokozódhat. A másik a csónak mérete, alakja, súlya, valamint a vízbe merülő felület (súrlódási felület) nagysága és milyensége. Egy nehéz, durván kátrányozott facsónaknak kétszer akkora a teljesítményigénye, mint egy sima műanyagnak.
Gyakori panasz nyár végén azoknál a használóknál, kik egész szezonban vízen tartják a csónakot, hogy a
motornak augusztusra „elfogy az ereje”. Hát nem fogy el, csak a csónak olyan „szakállat növesztett”, hogy meg kell borotválni. Az algás csónak felület akár 50%-kal is csökkenheti a menetteljesítményt. Ezt a hibát már telefonon is tudjuk javítani.
Hogy mekkora motort válasszunk? Néhány tízhektáros tavakra a legkisebb motor már tökéletesen megfelel (13-14 kiló tolóerő) Balaton, Fertő-tó illetve a Tisza-tó esetében, akinek lehetősége van, annak a legnagyobb, 12 Voltosok (20-25 kilogramm tolóerő) az ajánlottak, ha nagyobb távolságot teszünk meg, vagy a nagy felület miatt a széllel jobban kell számolni. Természetesen kaphatók nagyobb teljesítményű motorok is 24 V, 35-38 kilós tolóerővel, vagy még tovább 36-48 V. Nyilván a nagyobb teljesítmény plusz biztonságot ad, de az árat és a több akkumulátor elhelyezését figyelembe kell venni. Most csak az arany középutat tárgyaljuk.

Az akkumulátor
Milyen, mekkora akkumulátor szükséges, és mennyit tudunk vele menni? Ez az egyik leggyakoribb kérdés. Mindenképpen tartós üzemű meghajtó akkumulátort ajánlunk, melyek szinte kapacitásuk végéig ugyanazt a teljesítményt képesek leadni. Az itt tárgyalt motorokhoz 80-100 Ah akkumulátor tökéletesen megfelel, ezek még bőven egy kézben szállíthatók. Egy 100 Ah-ás akkumulátorral egy feltöltéssel (4 méteres műanyagcsónak 2-3 fős terheléssel) a 25 kilós tolóerejű  motor kb. 18-24 km megtételére alkalmas a fent tárgyalt körülmények függvényében. Ez 1-2-es fokozatban 5-6 órát, 4-5-ös fokozatban 2-3 órát jelent. Az akkumulátorok körülbelül egy harmada az első télen tönkremegy a helytelen tárolás miatt. Szak-
szerű tárolás +5°C feletti helyiségben , legalább havonta megmozgatni (fogyasztót, izzót rátenni) majd újra tölteni. A töltő teljesítmény legalább az akkumulátor kapacitásának 10%-a legyen, 100Ah-ás akkuhoz 10A-os töltő. Az így kezelt akkumulátorok általában 5-6 szezonban tökéletesen működnek.

Mire kell még ügyelni használat során?

-Folyamatosan ne használjuk a turbó fokozatot, így kíméljük a motort és az akkumulátort is. (30%-kal
magasabb fordulatszám és áramfelvétel)
-Figyeljünk a motorhangváltozásra, ha bármi gyanúsat észlelünk, a motort leállítva és kibillentve ellen-
őrizzük azt. Ha vízinövényt kapott el, a kibillentett motort rövid ideig pergetve le tudjuk veretni. Ezt a vízen kívüli járatást csak néhány másodpercig szabad végezni. Ha a propeller alól horgászzsinór kandikál ki (esetenként 50-70 méter zsinórt cipelnek a megakasztott halak.), mindenképpen le kell húzni a csigát, nem víz fölött, ügyelve a tájolócsap meglétére, és a feltekert damilt maradéktalanul el kell távolítani.
-A motor tengelyének vízszintesen kell állnia, és lehetőleg a hajó fenékvonalához minél közelebb, a legjobb
hatásfok végett.
-Természetesen a motoremelést csak addig lehet folytatni, míg nem szív be levegőt, nem kezd el bluggyogni,
mert ellenkező esetben a bekerült levegő összenyomható, és un. kavitációs hatás lép fel, ami látványosan csökkenti a teljesítményt.

Leggyakoribb hibák
•
Vízbeesés – már nem a horgász vízbe kerülésére gondoltam, hanem a motoréra. Az alsó, merülő részek
tökéletesen védettek, a felső részen keresztül víz szivároghat a motortérbe. Az esetek nagy többségében gépünk újra működik, de a bekerülő víz maradandó károsodást okozhat, korrózió, zárlat, fokozott kopás formájában. Ajánlatos szakműhelyben ellenőriztetni és kitisztítatni. Miért kell ehhez szakember? Mert az eddigi tapasztalatok alapján a beöntött gerjesztőtekercs tőben letört vezetékének senki nem akar a gazdája lenni. Az pedig magától nem törik le, csak a helytelen szétszerelés folytán. Természetesen vannak ügyes kezű ezermesterek, de elvünk továbbra is a régi, ha valakinek van bátorsága a szétszereléshez –legyen tudása a megjavított összerakásához is. A kosárban hozott motornak mindig többe kerül a javítása.
•
Hajócsavarváltás. Itt nem az eltört, rongálódott cseréjére gondolok, hanem a „sufnituningban” megvaló-
suló, „nagyobb és jól néz ki, a haver itt levesz belőle, ott egy kicsit alárak” típusú váltásokra. Csak kárt okozhatunk vele. Nyugodjunk meg, a gépünk tervezői áramlásdinamikában jóval járatosabbak nálunk, és az eredeti hajócsavar a motorfordulat – forgatónyomaték – átmérő – lapát felület – hajlásszög tényezők kényes egyensúlyán nyugvó végtermék, az adott teljesítmény lehető legjobb kihasználására. Gyakori probléma az úgynevezett „hínárvágó” fantázianevű csigának házasítása, vagy az ezzel szerelt motorok helytelen  használata. Ezek valóban elvágják a néhány szál hínárt, de még nem alakultak át vízinövény-kaszáló vagy nádtorzsa-aprító berendezéssé. A sulyom- vagy hínármezőn való sikeres átkelések után –  álmaink csukáit rejtő tisztások megközelítésekor – 100 km-es körzetben minden horgász tudni fog arról, hogy a fél éves, szinte új motort miért adták el egy jóhiszemű használtmotor-vásárlónak mélyen áron alul. Természetesen „megsütötték, megégették˝ a gépet, és a 10-30 ezer forintos forgórész csere költségét vállalja el más.
•
Normál használat során előfordulhatnak kisebb balesetek – követ, nádtorzsát vagy bent felejtett karót –
kaptunk el, és a keletkezett tengelyferdülésből eredően rázkódik – vibrál a motor. Ezt egy forgórészcentírózással viszonylag olcsón (nem két nagyfröccs) javítható.

Ár és érték
A végére hagytam a legnehezebben megválaszolható kérdést: Milyen motort vegyek, hiszen ugyanazt a teljesítményűt árulják 40-120 ezer forint közötti áron, és látszólag semmi különbség nincs köztük. Nos, erre logikus magyarázat csak egy maradt. 2990 Ft-ért már lehet venni „gazdaságos” fúrógépet, de aki 3-nál több lyukat akar fúrni, az válasszon másikat. A 10 000 forintos, 5 db-ból álló barkácsgép-szett nagyon jól mutat a garázs falán, sokat segít tudatunkon és birtoklási vágyunkon, de ha barkácsolásba kezdünk, lehet hogy csak a bosszúság forrása lesz. Úgy evezni a Balatonon az ígéretes süllőtartásig, hogy tudjuk, a garázs sarkában áll a fél éve vásárolt, de használhatatlan és javíthatatlan elektromotor, nagyon nehéz. Így azért nem annyira olcsó. Az általunk is forgalmazott motorok több mint 80%-a az első 10 évben egyáltalán nem
jelenik meg a szervizünkben. A karbantartási igényük minimális, gyakorlatilag a tisztításra, valamint a mozgó
alkatrészek időnkénti olajozására korlátozódik. A tengervizes használat után minden alkalommal le kell mosni
édesvízzel, mivel a hazánkban forgalmazott motorok nagyrésze nincs felszerelve korróziógátló aktív anóddal.

Harmóniában

Végezetül az elektromos csónakmotor is egy plusz eszköz, ami segít bennünket munkánkban,  szórakozásunkban, a többi technikai újdonsághoz hasonlóan. (Halradar, elektromos jelző stb.) Éljünk, de ne éljünk vissza velük. A természet nem tud alkalmazkodni a technikai fejődéshez, nekünk kell a természethez. Majd ha nem akarunk minden halat hazavinni, megenni, elajándékozni, ha a horgászhelyeket nem a  szemétről lehet felismerni, valószínűleg jobban érezzük magunkat a vízparton. Ez csak rajtunk múlik. Ne felejtsük, természetei környezetünket nem mi örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
Hát úgy vigyázzunk rá!

Németh József